Számomra ráérősen kellemesen ízlelgethető keserédes élmény a Brody House Studios, amelyben csodáltam a tervező fantáziáját, és közben sajnáltam ezt az épületet. 

A két nappal ezelőtti New York Palota lakosztályairól szóló bejegyzésem érdekes ellenpárja következik ma - ráadásul a két élmény egymástól csak pár óra különbséggel ért. Egy kedves barátom hívott el a zártkörű exkluzív romkocsmába, a Vörösmarty utca egyik leromlott állapotban lévő palotáját megújító Brody House Studiosba.

Az épület érdekessége, hogy leromlott állapota neves tervező munkája, és a leromlott állapot csak látszat: a biztonság érdekében az épület meg lett erősítve, a falak le lettek vakolva, de vissza lettek kaparva a lepattant hatás kedvéért.

A recepciónál való regisztráció után izgalmas graffitizett lépcsőház vezet fel a felső emelet lakásainak egybenyitásával létrehozott bár részhez.

Mindemellett az épület bővelkedik az újrahasznosított ötletekkel. A bárpult előtti izgalmas átjárót és a bárpult burkolatát is például a régi ablakok egymáshoz szerelésével alakították ki.

Régi ablakokat lógattak be mosdó felett is, és világítottak meg hátulról: izgalmas és eredeti ötlet mennyezeti világításra! A fürdőszoba külön érdekessége a bevállalósan divatjamúlt csempe alkalmazása az ilyen stílusban máshol virító metro csempék és cementlapok helyett!

Még a mosdó ajtajának automata behúzója is szellemes DIY megvalósítás a felkötött pezsgős üveg ellensúlyként való felhasználásával.

A művészet varázsa és a kifinomult ízlés jellemzi a klub helyiségeinek stílusát. A székek körültekintő figyelemmel lett válogatva, hogy minél különbözőek legyenek.

Különleges estével ajándékozott meg a Brody House Studios. Mégsem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ennyi belefektetett energia és pénz után vajon nem lett volna szebb a palotát eredeti állapotához közelebb hozni a szándékosan penészes hatású falak kialakítása helyett? Izgalmas és művészettel teli hatást értek el, de vajon több ez, mintha helyreállították volna méltó állapotába a palotát?

Különlegesebb ez az eredmény, mégis kicsit szomorú, számomra keserédes hatás, aminek ráérősen kellemes ízlelgetése közben azon ábrándoztam, hogy milyen izgalmas lenne felvenni egy szemüveget, aminek varázslencséjén keresztül a 100 évvel ezelőtti állapotát és lakóit figyelhetném az épületnek. Majd levenném, és nézném, hogy mi mindent tud a fantázia kihozni ugyanabból. Majd visszavenném, hogy lássam, hogy mennyivel nemesebb az eredeti. Majd kézen fognám a száz évvel ezelőtt ott lakót, és áthoznám a mai világba megmutatni neki ezt a világot. Nem tudom, mi a jobb, de miközben csodáltam a tervező fantáziáját, sajnáltam ezt az épületet.

És mégis alig várom, hogy visszatérhessek ide.

Szigeti Zoltán

tygertrend.hu