Zen minimalizmus, avagy csak egy szál bikinit hoztam el az útra!
Thomas Peter, a Reuters fotósa, japán otthonokban remek képekkel fogta meg a zen tanok szerint élő japánok élethez való hozzáállását. Meglepő az a letisztult környezet, amiben minden felesleges tárgytól megszabadulva apró otthonaikban is tágas életérzést teremtenek.
Néhány kép egyenesen meglepő, hiszen a megszokott európai-amerikai kényelmet teljesen mellőzi ez a hozzáállás. Jó példa erre az egyik otthon hűtőjének puritán tartalma:
Ami nem lényeges, az pedig már esztétikailag is egészen elhanyagolt lehet a minimalizmus jegyében, mint az alábbi képen látható fürdőszoba. Még ha a zen minimalizmus és a rend szeretete a sajátom, ezzel a példával már nem is tudok igazán azonosulni, mert épp a japán kultúrában gyönyörű fürdőszobákat képesek alkotni természetes anyagokat felhasználva úgy, hogy a minimalista alapelvek még érvényesüljenek is. Erre példát ITT megjelent cikkemben mutattam be korábban.
Ha világítás nem lényeges, akkor szándékosan olyat választ a tervező:
A rend minden felett a konyhában is: a pulton nem marad kint sem kenyérpirító, sem kés, semmi.
És természetesen a gardróbban sincs rendetlenség és felesleges ruha - csak amit használ a tulajdonosa - bácsak az én szekrényem is így nézne ki!
A képek forrása ITT
Emlékszem gyerekorom meséjére, amikor a hangya volt a hős az egész nyáron csak hegedülve bulizó tücsökkel szemben, mert szorgos munkával megtöltötte télire éléskamráját. Ennek köszönhetően a hangya télire biztosította élelmét, míg a party-állat éhezett. Ezt a mókuska hozzáállást sokunkba belenevelték, és hasznos útmutató is az élethez.
Érdekes viszont szembe állítani vele, hogy a különböző vallások többsége azt tanítja, hogy minden felesleges tárgytól és szenvedélytől tisztítsuk le az életünket. Nem csak a keleti buddhista és zen irányzatokra igaz ez, Jézus is felszólította több tanítványát, hogy ne az e világi javakat hajszolják, hanem a lényegre, a túlvilági élet érdekében cselekvésre fókuszáljanak.
Nem teológiai okfejtés a célom, de érdekes elgondolkodni a fenti két egymásnak ellentmondani látszó, de önmagukban érvényes élet vezető bölcsességen. Az igazság valahol a kettő között lehet olyan módon, hogy egyiket se vigyük túlzásba, és akkor megfér egymás mellett.
Én kicsit irigykedve figyelem azt a tárgyaktól való szabadságot, amit a képek tükröznek, és motivációt ad a selejtezésre. A sok felesleges tárgyat eladományozva ugyanis hasznosabbá válnak, mint egy szekrényben öregedve. Sok európai többször végig járja a caminot, hogy ilyen nyugodt szemléletben élhessen, amit ezek az otthonok tükröznek.
Szigeti Zoltán
