Az Andrássy úton egy tábla hirdeti a kerítés bájos meséjét.

A kerítés családja a park déli oldalán élt.
A kerítések nem a hagyományos értelemben véve születnek; hasadással szaporodnak.Ez egy nagyon lassú és nehezen észrevehető folyamat, amelynek során új fokok jelennek meg egy kerítésben, és látszólag spontán, de minden bizonnyal valamiféle belső szabályrendszernek megfelelően, egy adott idő után a frissen képződött fokok összeolvadnak a régiekkel, és a kerítés megújul. Ettől a perctől kezdve az új fok dönti el, hogy hány vakondot enged át a lábai közt, melyik kutya üzenetét jegyzi meg és kiét felejti el.
Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy egy kerítés bármit megtehet; a kerítés társadalom íratlan szabályai kivétel nélkül vonatkoznak mindegyikükre. Szigor és pártatlanság, ezek az alapvető követelmények. Enélkül ugyanis nem kerítés a kerítés. Ezt még a leggyatrább palánksorok is tudják.
A világ két részre osztható. A benn az, ahonnan bárki kimehet, de kintről csak egyesek jöhetnek be. A kinn pedig az, ahová bárki kimehet, de ahonnan csak egyesek juthatnak be. Bemegyünk, hogy ne legyünk kinn és aztán rohanunk vissza befelé, hogy ne kelljen egy pillanattal sem tovább kinn maradnunk.

Hints & Mandl Mondaműhely