Másfél éve vettük hosszú távú kiadásra szánt egy szobás garzon lakásunkat az Izabella utcában, amelynek költsége felújítással együtt összesen 9,5 millió forint volt. Egy barátomnak tavaly nyár végén segítettem hasonló célú garzon vásárlásában, aki elkeseredetten figyelte, hogy már 15 millió forintjába került felújítással együtt a Blaha mellett venni egy jó adottságokkal rendelkező kis lakást. Erről a két projektről bővebben ITT és ITT írok. Most ismét lakáskeresőben vagyok, és meglepett, ami az ingatlanpiacon fogadott:  jó adottságú 35 négyzetméter körüli garzon lakás a körút közelében 500ezer/nm 17,5 millió, felújítással együtt 20 millió forint. Felcsaptam újra a netet, mit írnak külső szakértők: érdemes ma még venni lakást, vagy érdemesebb várni, hogy a lufi kipukkadjon egy-két éven belül, és visszatérnek-e a korábbi árak?

Korábbi ilyen témájú októberi elemzésem ITT, januári elemzésem ITT olvasható az áremelkedés hátteréről.

Az FHB lakásárindex elemzése szerint (forrás: ITT) 2015 harmadik negyedévében az Európai Úniós országokban Magyaroroszágon drágultak a leginkább a lakások országszerte, átlagosan 14%-kal az egy évvel korábbi átlagárakhoz képest. Minket a svédek, illetve az írek követnek a dobogón. Ez az árindex ráadásul országos adatokat vesz figyelembe, aminél bizonyos területek, mint a pesti belváros lakás ár növekedése jóval magasabb volt az átlagnál.

A realista ITT elérhető cikke szerint a VII., VIII és IX-edik kerület eladó használt lakás kínálata nőtt, de olyan ingatlanokkal, amelyeket a keresletnél magasabb áron hirdetnek már, ezért az ingatlan.com-on látható átlagár nem tükrözi a valós kereslet/kínálat találkozásának árszintjét, illetve a tranzakciók száma is csökkent, a vevők kivárnak.

Mi jellemzi a keresletet? A vevők közt egyarányt jellemző a saját célra vásárló és a befektető vevő. A befektetők többsége hosszú távú kiadás céljából vásárol, mert a magas árak miatt kevesebben bíznak a jó nyereséggel újraértékesítésben. Ez a bérleti díjak lassú csökkenéséhez, a kiadási idő növekedéséhez vezet. A kereslet nagy része minimum másfél szobás, 40-70 négyzetméteres, jó állapotú házban lévő lakásokra összpontosul.

Az ITT elérhető cikk szerint a Duna House ugyanúgy a tranzakció szám visszaeséséről számol be tavalyhoz képest (3%-os visszaesés), de a két évvel ezelőttinél még mindig 40%-kal magasabb az idei májusi adat, tehát inkább stagnálásról beszélhetünk, mint jelentős visszaesésről.

Az új építésű lakás projektek nagy számban indultak el, a projektek nagyságrendjét tükrözi, hogy például a Metrodom 17 emeletes toronyházakat tervez építeni összesen 660 lakással Újpesten az ITT elérhető cikk szerint. Ezek elkészülésére azonban még legalább egy évet kell várni, így 2017 második fele előtt nem várható, hogy ezek lejjebb szorítsák az árakat a piacon.

Véleményem szerint aki befektetés céljából keres lakást, az ne számítson jelentős bérleti díj emelekdésre a jelenelgi szinthez képest, inkább nagyobb versenyre a sok új befektető új kínálata miatt. Az újraértékesítési célú vásárlásnak továbbra is van piaca az árak egy éven belüli várható növekedése vagy legalább stagnálása miatt, de ennek feltétele hosszas keresgélés és alkudozás a túlárazott piacon. Én jelenleg is ezt teszem és ajánlom még ügyfeleimnek, sikeres ilyen projektet éppen egy hónapja zártam. Ennek kétszámjegyű hozamú eredményéről bővebben ITT elérhető referencia bemutatómban írok.

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat.
A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/verjuk-europat-magyarorszagon-dragultak-leginkabb-a-lakasok/130836?utm_source=hirfigyelo&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2016-05-18

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat.
A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/verjuk-europat-magyarorszagon-dragultak-leginkabb-a-lakasok/130836?utm_source=hirfigyelo&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2016-05-18

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat.
A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/verjuk-europat-magyarorszagon-dragultak-leginkabb-a-lakasok/130836?utm_source=hirfigyelo&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2016-05-18

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat.
A teljes cikk: http://realista.hu/ingatlanpiac/verjuk-europat-magyarorszagon-dragultak-leginkabb-a-lakasok/130836?utm_source=hirfigyelo&utm_medium=e-mail&utm_campaign=2016-05-18

Szigeti Zoltán

tygertrend.hu